Az autós kaland

A lány minden nap merengett azon hogy érzelmei milyen eddig számára ismeretlen videkre vezetik. Élvezte ezt a szabadságot amit ez az új lét jelent neki, de tudta hogy az út elején jár csak. Bár minden nap nem látja az Öltonyost de lelkében mindig jelen van. Így volt ez ezen a reggel is amikor a lány munkába indult. Az esős kissé ködös reggel inkább maradására késztette volna de tudta ez is az élete része így elindult. Pár lépés után már az az óriás esernyő sem segített melyet oly nagyon szeret. Vaskos fa nyele és robosztus felépítése miatt kedvelte meg a lány de az eső most oldalról fújt így szinte teljesen elázott míg beért a könyvtárba ahol dolgozott. Kissé átázottan és elgyötörten ért be. Gyorsan átöltözött a benti ruhájában mely leginkább egy fehér apáca ruhára hasonlított és beült a pultnál várta a kölcsönzoket. Telt múlt az idő a lány szorgalmasan dolgozott vagy olvasgatott mikor egy férfi állt meg a pultnál. A szamuráj-okrol olvasnék, tudná benne segíteni? - kérdezte határozottan. A lánynak ismerős volt a hang, fejét felemelte és csak annyit válaszolt, hogy Természetesen máris keresem. És mikor megmondta hogy a 23. Sor közepén kell keresi a könyveket ekkor nézett csak a férfire.  Tekintetünk egymásra hangolodott. A lány felismerte az Öltonyost bár most civilben volt. És ez viszont is megtörtént.A lány meglepődöttségében nem is tudott megszólalni. Ekkor az Öltönyös illedelmesen megköszönte a segítséget és távozott. Elment megkeresni a könyvet a 23. sorba. A Lány alig tudta leplezni izgatottságát. Vigyorgott, a teste majd szét robbant. A szemét se tudta levenni az Öltönyösről, végig követte, amíg látta. Azon gondolkodott, utána megy valami ürüggyel. Ekkor odajött a pulthoz egy idősebb nő segítségért, és kizökkentette a Lányt a gondolatmenetből. Miután a Lány segített neki, visszacsöppent a gondolat menetbe. Szinte megszállottnak érezte magát az Öltönyössel kapcsolatban. Ugyanazon időben jöttem a mocskosabbnál mocskosabb gondolatok, mint a mindent elsöprő érzelmek. A Lány már szinte félt magától, olyan erősek voltak ezek az érzelmek. Bezárta a kis pultját, és elindult a 23-as sor felé. Szíve a torkában dobogott. Mikor meglátta az Öltönyöst, ahogy a könyvet keresi érezte, hogy érkezik a napi adag a legfinomabb, legveszélyesebb drogjából. Hát Te, hogy kerülsz ide? Kérdezte a Lány mosolyogva, miközben szemével majd felfalta az Öltönyöst. Látni akartalak, szólt az Öltönyös mély hangján. A Lányt szinte beszippantotta a pillanat, azt vette észre, hogy teste már az Öltönyös köré tekeredett, aki szenvedélyesen megcsókolta, miközben szorosan átölelte. Mint az áramütés olyan volt. A Lány lába elgyengült, az Öltönyös tartotta meg. Ahogy a sok régi könyv között álltak, bódító volt az a sok illat, a régi könyv illata keveredett az Öltönyös bőrének és parfümjének illatával. Mikor végzel? Kérdezte az Öltönyös. Még két óra, felelt a Lány. Akkor készülj úgy, hogy jövök érted, és elviszlek egy izgalmas helyre, és elment. A Lány nem bírt magával. A percek olyan lassan teltek, mintha órák, napok lettek volna. Aztán egyszer csak eljött a várva várt pillanat. A Lány gyorsan kicsípte magát, átöltözött, egy kis smink igazítás, parfüm, amit olyan nagyon szeretett az Öltönyös és már sétált is az autó felé. Hova viszel? Kérdezte izgatottan. Meglepetés, válaszolta az Öltönyös. A Lány már nem bírt huncut kis énjével, és elkezdte simogatni az Öltönyöst vezetés közben. Megmagyarázhatatlanul erős vágyat érzett, jól kellett lakatni az ujjait. Ahogy beletúrt a férfias mellkasában érezte, hogy benedvesedett alul. Már semmi ne érdekelte, csak hogy az Öltönyös benne legyen tövig. Ekkor az Öltönyös elvette a kezét a mellkasáról - Még nem! - szólt. Majd ha megengedtem. A Lány csalódott volt, de tudta ,valami sokkal jobb vár rá, és mivel teljesíteni akarta minden kívánságát az Ő drága Öltönyösének, és erőt vett magán. A kezét leállította, de a gondolatai pörögtek tovább. Hova viszel kérdezte újra.

Az én birodalmamba viszlek, ahol a fájdalom születik és átalakul valami egészen mással, ahol az ember kiszolgáltatott és olyan arcát is megmutatja amit addig még senkinek, ahol a parancsot elfogadni nem nehéz inkább egy nagyszerű lehetőség egy jobb életre. De míg oda érünk beszélgessünk - szólt az Öltönyös. A közel harminc perces út csak úgy elszaladt. A legkülönfélébb dolgokról beszeltek. Szerették azt hogy nem csak a testük talál egymásra hanem elméjük is egybeforrt.

Egyre jobban tudta a lány hogy mit akar az Öltönyös és fordítva is.

Az autó lassítani kezdett majd egy parkolóház tetején állt meg. Az Öltönyös kikapcsolta övet kiszállt és ajtót nyitott a lánynak is. Kisegítette majd a szemébe nézett és határozottan annyit mondott csak, hogy Térdelje és szopj le most! A lány tétovázott ,és csak annyit mondott, hogy - De itt..... Ekkor csattant a pofon. Mondtam valamit neked - szólt az Öltonyos - majd lehúzta sliccet és elővette farkát. Közben a lány is már előtte térdelt.

Forró ajkai rasimultak az Öltönyös ferfiassagara. És egyre jobban belefeledkezett. Mikor a parkolóba egy autó fordult. A lány megijedt hogy meglátogatják de csak ennyi instrukciot kapott - Fojtasd szopd a farkam!

Az autó pont mellettük haladt el......

A lány szinte megfeledkezett a külvilágról, bár eleinte kétségtelenül zavarta, nem is az elhaladó autó, mert azt az embert nagy valószínűséggel soha többet nem látja, inkább a lehetőség, hogy be van kamerázva a hely és felvétel készülhet. Jobb szerette ezt a részét otthon készíteni. Miközben szopta az Öltönyös farkát, azon gondolkodott mennyire szereti csinálni, hogy legalább akkora élvezetet nyújt számára is mint az Öltönyösnek. Minden alkalommal felizgatja a csodaszép farka, az illat ami áradt belőle, szó szerint kívánta, hogy a szájában legyen újra és újra. A másik momentum, ami függőséget okozott számára az Öltönyös reakciója. Imádta nézni, a néha zavarban levő, néha pedig a kéjtől kiabáló arcát. A lány szája alig akarta elengedni az Öltönyös farkát, dús szája játszott vele. Egyre keményebb és keményebb lett, hatalmasra duzzadt. A lány mindennél jobban vágyott rá, hogy magában érezhesse, de az Öltönyös így szólt: nem, nem itt, és eltolta magától a lányt. Van még egy kis dolgunk. Beültette az autóba és tovább hajtott. Néhány perccel később megálltak egy mosodánál. És most kimossuk a ruháinkat szólt az Öltönyös, majd kivette a csomagtartóból mindkettőjük ruháit. Beléptek az ajtón, minden tekintet rájuk szegeződött. Mintha skarlát betű lett volna a mellkasukra égetve. Rögtön a legtávolabb eső szekcióhoz siettek, ahol hellyel közzel takarásba voltak. A lány körül nézett, nem látott kamerákat sehol. Megnyugodott. Bepakolták a ruhákat és elindították a mosást. Régi típusú amerikai mosógép volt, olyan retro féle, hatalmas méretű, jó sok ruhát elnyelt, nagy felületekkel. Miközben vártak simogatták egymást hol gyengédebben, hol vadabbul. Szépen lassan szállingóztak hazafele az emberek és azon kapták magukat, hogy már csak Ők vannak bent., közeledett a zárás. Mikor az utolsó ember is elhagyta a mosoda területét, az Öltönyös felkapta a lányt, szerelmesen megforgatta, és feldobta Őt a mosógép tetejére. Erős kezével szétfeszítette a lábát, félrehúzta a tangáját, és elkezdte simogatni azzal a csodaszép kezével a lány pinácskáját. A lányt azonnal elöntötte a forróság, lüktetni kezdett szűk kis kéj luka. Az Öltönyös hirtelen bedugta az ujját, és szájjal is kényeztette a lány csiklóját.  Ő irányított. A lány azt sem tudta már hol van. Ettől az Öltönyös is felizgult, kőkeményre dagadt a pihe puha farka. A lány szinte könyörgött a szemével, hogy dugja meg. Immáron az Öltönyös sem habozott, a rázkódó mosógép tetején magáévá tette a lányt. Ahogy testük összeforrt. mozgásukat segítette a mosógép, hatalmas orgazmust éltek át Mindketten. Mire végeztek a mosógép is kimosott és távoztak. Haza felé a kocsiban a lány végig azon gondolkodott, hogy végérvényesen és visszafordíthatatlanul bele szeretett az Öltönyösbe.

A természet rejtelmei

A lány egyre inkább elveszett a szamara új világ rejtelmeiben. Azon morfondírozott, hogy lassan mar nem tud koncentrálni napközben a munkájára, munka után pedig az élete többi részére. Szüntelen az Öltönyös járt a fejében, es hogy mit tenne vele. Alig várta az újabb találkozást, és a dolgok kiszámíthatatlan történéseit. Várta, hogy új dolgokat tanulhasson, hogy az Öltönyös, akiben mindenkinél jobban bízik, még mélyebben avassa be ebbe a szamara új világba, ami mar annyira nem is idegen szamara. Miközben rásötétedett a lányra, megcsörrent a telefonja. Az Öltönyös volt. A lány izgatott lett, tudta mi következik. Mikor meghallotta az Öltönyös mely, tekintélyt parancsoló szavait, egész teste remegni kezdett az izgatottságtól. Kezdj el készülődni,- szolt az Öltönyös - 10 perc es ott vagyok érted. A lány pánikba esett. Az kevés lesz gondolta. De megpróbálta a legtöbbet kihozni magából. Feldobta az Öltönyös által nagyon kedvelt vérvörös rúzst, egy fekete szexi csipke ruhát, ami jól kiadja az alakját, még egy kis parfüm és már kint is volt az utcán. A szíve a torkában dobogott.

Nem kellett sokat várni, és be is kanyarodott egy autó az utcába. A lány beült az autóba, legszívesebben megölelte, megcsókolta volna örömében, de tudta ez nem az az este. Csendben volt es csak figyelt. Fel óra autókázás után az Öltönyös így szolt: Megérkeztünk. A lány kiszállt a kocsiból. Az Öltönyös megfogta a kezet es egy öreg belvárosi ház alagsorához vezette. Egy hosszú lépcső vezetett egy recepciószerű pulthoz, ahol egy férfi ült. Csak összenéztek az Öltönyössel, biccentett egyet, hogy kövessék. A sejtelmes fények, az ablak nélküli alagsor félelmetes volt, de mégis lüktetett a vágytól az egész. Az ajtó kinyílt, és beléptek. A lány hallotta záródni es tudta nincs menekvés. Ahogy korul nézett ott volt minden eszköz, amiről mar hallott, amit mar megtapasztalt. A kaloda, szex hinta, nyakörvek, ostor, maszkok, állarcok, szájpecek, vibrátorok, kötelek. A lány minden porcikája szolgálni akarta az Öltönyöst. Tégy velem, amit akarsz Uram- szólt. Ekkor az Öltönyös közelebb lepett, hajolj le- szolt- es fogd meg a bokád. A lány engedelmeskedett. Ahogy átkulcsolta kezeivel a bokait mar csattant is az első ütés a fenekén. Fajt, de jóleső  fajdalom volt ez a lány számára. Kívánta ezt a fajta fájdalmat. Az Öltönyös végig simította a lány hatat, es csattant a második. Szinte ugyanabban a pillanatban kényeztet es okoz fájdalmat. A lány kívánta ezt. A teste minden egyes érintésre reagált. Az Öltönyös felhúzta a lányt, elkapta a nyakat es a falhoz nyomta. A lány lélegzete elcsuklott. Alig kapott levegőt, de a férfi ereje, lehengerlő férfiassága elkaproztatta. Vágyott a férfi csókjára, de a férfi hirtelen eltávolodott. Elővette az ostort és végig cirógatta a lány testet vele. Remegett minden porcikája. Vágyott az Öltönyös érintésére, de tudta jól, meg nem jött el az ideje. Kíváncsian várta az instrukciókat!

 Bár instrukciók helyett most a lánynak elég volt, ahogyan az öltönyös ránézett és már tudta is mit kell tennie és csak ennyit szólt - Igen is Uram! És már vetkőzött is, először levette lábairól a magas sarkút mely után mezítelen lába a hideg kőhöz ért, és már húzta is le fekete ruhája zip-zar-ját, mely egy pillanat múlva a földre omlott. Mikor a melltartóhoz ért, az ostor vége ott volt és megálljt parancsolt kezeinek. Így rövid időn belül csak a fekete csipke melltartó és egy áttetsző tanga maradt rajta. Kész vagyok. - szólat meg a lány az Öltönyös szemeibe nézve. Bár nem kapott szóbeli instrukciókat, de az ostor vége mutatta számára az utat. Egy falra mutatott ahol a nyakörvek voltak, a lány odalépett és kiválasztott egyet, de ekkor az ostor pattant a kezén. Hírtele éles fájdalom öntötte el és elejtette a kezében lévő tárgyat.  Vedd azonnal fel! - szólalt meg az Öltönyös. És a következőkkel folytatta határozott beszédét - Azt még nem érdemelted meg, a hozzád hasonló kis betöretlen szolgáknak nem jár még ez a fajta kiváltság, azt ki kell érdemelni. És ezzel az Öltönyös a falhoz lépett és levett a fal legaljáról egy fekete kopottas vaskos nyakörvet. Lépj elém - szólalt meg a férfi. Igen is Uram - szólt a lány kissé lehajtott fejjel és remegő hangon, hisz nem tudta mi fog most következni. Az ostor vége felemelte fejét és az Öltönyösre irányította tekintetét, - semmi fájdalom, semmi büntetés? - futott át a lány agyán. Tedd vissza, amit elsőre választottál. - szólalt meg az öltönyös. A lány visszatette a falra, amit levett onnan és ezután Ura előtt állt. A férfi keze közeledett a lány nyakához a kopottas nyakörvvel, miközben a lány kissé remegett. Bár már volt rajta máskor is, de most úgy érezte ez most más lesz, mint eddig. Az Öltönyös elkezdte meghúzni a nyakörvet, mely egyre szorosabb lett a lány nyakán, olyan volt mintha Ura kezét érezné magán mely egyre határozottabban fogja. Az eddigi jóleső érzés helyett most szorosabb lett, mintha valaki folyamatosan szorítaná a torkát. Így jó lesz! - szólt a férfi kemény hangján. A lány mélyen belenézett a férfi szemébe és szinte tudta, hogy az este további része új és kellemes élményekkel teli lesz.

Miközben mélyen egymás szemébe néztek, a lány próbált tekintetével jelezni, hogy túl szoros a nyakörv. Bár élvezte, de már alig kapott levegőt. Az öltönyös szinte azonnal észrevette és engedett rajta egy picit.  A lány mérhetetlenül hálás volt, tudta-érezte, hogy biztonságban van az Öltönyös mellett, és ezt most be is bizonyította neki az Öltönyös. A következő pillanatban az Öltönyös feldobta a lányt egy régi, öreg fa asztalra. Fel is szisszent a lány, miközben a szálkák felsértették a fenekét. Csendet! - szólt az öltönyös - Most játszani fogunk picit. A feladatod a követező: bármi is történik, nem adhatsz ki hangot, nem szólíthatsz meg. A lány számára ez maga volt a pokol. De minden porcikájával szerette volna szolgálni az Öltönyöst! Ezért koncentrált, hogy egy aprócska hang se jöjjön ki a torkán. Az Öltönyös mindent megtett, hogy kicsikarjon egy kis nyögést. Mélyen belenézett a lány szemébe, miközben gyengéden simogatta a nyakát, az arcát a lánynak. Megcsókolta, kezdetben óvatosan, később szenvedélyesen. A szakálla minden idegszálát izgatta a lánynak. A keze elkezdett vándorolni a lány testén. Hirtelen megérintette a lányt lent, és már benne is voltak az ujjai. A lány majdnem felnyögött, de koncentrált a feladatra. Az Öltönyös szája végig csókolta a lány testét, aztán hirtelen szétnyitotta a lábát, és elkezdte csókolgatni a lány csodaszép, húsos punciját. A lány már alig bírt magával, de még mindig nem hagyta el hang a száját. Az Öltönyös hirtelen lekapta a lányt az asztalról, megfordította, majd hátulról magáévá tette. A lány nem bírta tovább egy halk apró nyögés elhagyta a száját. Tudta, hogy ebből büntetés lesz, miközben ezen gondolkodott, az Öltönyös rácsapott két kézzel a fenekére. A lány hátra nézett kereste az Öltönyös tekintetét. Majd így szólt: tudom, elrontottam, vállalom a büntetésem, mi lesz az?

Kocsikázni fogunk és nem fogod élvezni, - szólalt meg az Öltönyös. A lány nem is sejtette, hogy milyen büntetést talált ki neki Ura, de bízott benne és engedelmeskedett. De előtte még be kell fejeznünk valamit! - és ezzel az Öltönyös határozottan megfogta a lány csípőjét hátulról és behelyezte dagadó férfiasságát a lány tocsogó szűk kis pinájába. Nem finomkodott egyből tövig betolta, bár nem volt nehéz dolga, a lány mélyen magába fogadta. Ekkor az Öltönyös elkapta lány haját hátulról és fejét elkezdte hátra feszíteni vele. A lány élvezte, hogy uralják, hogy teste más akaratát teljesíti. Miközben lassan haladt a beteljesülés felé. Az Öltönyös egyik kezével a lány haját fogta és feszítette másik kezével a lány csípőjét fogta, miközben egyre hevesebben és vadabbul dugta a lányt. Mikor az Öltönyös megszólalt és csak ennyit mondott, - Told ki jobban a seggedet, hasalj az asztalra és fogd meg a szélét a kezeddel. A lány megtette, amit mondtak neki, de egy pillanatra sem akarta, hogy az Öltönyös farka ne legyen benne. Vágyott arra az ősi erőre, amit az Öltönyösben érez. A haja lágyan a hátára omlott az öltönyös elengedte azt így szabadok voltak kezei, melyek a lány csípőjét fogták és elkezdte egyre vadabbul dugni. A lány élvezte és csak zihált és nyögött a kéjtől. A vad kefélés közeledte a lány lábai elkezdtek remegni majd teste és hangos sikoltozàs közben olyan orgazmust élt át, mint eddig még soha. Az öltönyös nem hagyta abba rávert kezével a lány fenekére többször alkarjával lenyomta hátàt az asztalra és még hevesebben mozgott. Majd egyszer valami forróság töltötte el a lány pinàjàt. Miközben fenekén csattant az öltönyös tenyere. Elmosolyodott olyan jóleső volt ez számára. Most akkor jöhet a büntetésed, már elő vagy készítve. Rúzsozd, ki magad és vedd fel a ruháid, 2 perced van! - szólt az öltönyös.  A lány kapkodott azt sem tudta mit vegyen fel először. De elkészült, az Öltönyös már az autónál vàrta. S mikor beszállt az autóba érezte, hogy valami folyik ki belőle a combjai között. Ekkor jutott csak eszébe, hogy egy valamire nem gondolt, de már nem volt mit csinálnia. Az autóban még meg akarta igazítani haját, de csak annyit hallott a baloldalról hogy - Jó lesz így!  Ekkor az autó elindult és a lány érezte ez a büntetés más lesz, mint ezidàig a többi.

Sokáig kocsikáztak. Érezhető volt a levegőben a vibrálás közöttük. A lány mosolygott, bár tudta büntetés vár rá. Kezdett sötétedni. Megálltak egy kietlen mező mellett melynek a közvetlen szomszédságában volt egy erdő. A lány reszketett, de ugyanakkor kíváncsi is volt mi vár rá. Kiszálltak. Sétáltak egyet a mezőn, de a feszültséget már tapintani lehetett. A mezőből rengeteg további mező nyílt. Az egyik ilyenen kukoricát termesztettek. Az Öltönyös odasétált és levágott egy szárat. Majd megfogta a Lány kezét és az erdőbe vezette. Megálltak egy közepesen vastag fánál. Hajolj előre szólt az Öltönyös, karold át a fát és told ki azt a szép formás kis feneked. A Lány szót fogadott, hiszen tudta jól engedelmességgel tartozik. Az Öltönyös felhúzta a Lány szoknyáját, hogy szabaddá tegye a hátsóját. Először elkezdte simogatni a kukorica szárral, majd rásózott egy nagyot a fenekére. A Lány felszisszent. Fájt is neki, de kéjt is okozott. Nem tudott másra gondolni, csak hogy magában érezhesse az Öltönyös forró, dagadó férfiasságát, de tudta jól, az még nagyon messze van. Közben rájuk sötétedett. Alig látott valamit az Öltönyösből. Az erdő hangjai félelemmel töltötték el. Az egyetlen biztonságot nyújtó tényező az Öltönyös volt. Fordulj meg mondta. Ahogy megfordult a Lány a nyakára tette a kezét és a fához nyomta. Másik keze elindult a Lány mellein, majd levándorolt a vágytól tocsogó kéj lukához. Ahogy érezte ez erős szorító kezet a nyakán, és az lába közötti izgatást, a Lány majdnem összerogyott, alig tudta tartani magát. A lábai remegni kezdtek. Ott abban a pillanatban azt érezte, bármit tehet vele az Ura. Élete végéig ebben az euforikus, érzelemmel, erővel teli világban szeretne létezni.  Az Öltönyös elvette a kezét mindkét helyről. Gyere tovább megyünk szólt.

Rövid séta utàn egy tisztára érték ahol az Öltönyös nem szólt semmit csak a lány mögé lépett és a lány ruháját letépte mely azon nyomban a földre omlott. A làny hamvas bőrén megcsillant a hold fénye miközben az Öltönyös keze kerek fenekén markolt és hatàrozottan elindulása késztette egy hatalmas tölgyfa felé. Teste remegett a félelemtől és a vágytól. Egyszerre félt, és kívánt mindent. Fordulj meg ribanc - szólt a férfi. A lány habozott ekkor megragadták a karját és erősen és hatàrozottan megfordította az Öltönyös. Ha szólok akkor cselekedj és ne tetovazz! - szólt mérgesen. És már meg is kapta a büntetést egy pofonban. A lány arcán csattant az erős tenyér fájt neki de érezte hogy arcát a forròsàg és egész testet ezzel egyidejűleg elönti a vágy. Akkor jöhet a büntetésed szólt az Öltönyös. Károld  át a fát és mutasd a kis formás feneked. A lan most nem habozott atkarolra a fát és várta a büntetést. Egyből jött az első csapás a jobb majd a bal oldalra is. Ezek nem olyan kellemes ütések voltak mint eddig. A lány majdnem felsikitott de csak kissé elvonta fenekét. Az Öltönyös ekkor egyik kezével hozzanyomta a fához a lányt másikkal pedig újból lesújtott. A lány nem bírta melle egy részét a fa kérge sértettek fel mig feneke az ütéstől izzott. Felkialtott nem bírta tovább. Fogd vissza magad szólt az Öltönyös és újra lecsapott. A lány ismét felállított. Ekkor az Öltönyös letepte a lány tangàjat és a szájába tömte. Na így már csöndben maradsz szolalt meg. A lány szinte transz a esett érezte az ütéseket de egyre jobban rájött ő ezt elvezi, imádja ha elfenekelik még jobban ha érzi a helyét. Hosszú idő után az ütések abbamaradtak és a férfi megfogta a lány hosszú haját és azzal megfordította. Nos ezt érdemelted -szólalt meg.

A lány arca mindent elárult. Fájt neki a büntetés de tudta hogy megérdemelte. Alàzattal fogadta sorsàt . Az Öltönyös  kivette a lány szájából a tangat és lehúzta a sliccét, erősen megfogta a lány haját és mutatta hogy gugoljon. A lány nem habozott vágyott már a férfi farkàra hogy érezze. Benedvesitette húsos ajkait és elkezdte szopni az Öltönyös egyre dagadó farkát miközben az izmos kéz a hajàn keresztül irányította. Egyszer csak a lány fejét az Öltönyös nem engedte vissza száját kitöltötte a dagadó férfiassàg. Nyalá lassan elkezdett kifolyni száján mikor határozott mozdulattal az Öltönyös kihúzta a szájából. Semmit nem kérdezett hóna alá nyúlt és felkapta. Azzal a mozdulattal a lányt felemelte a levegőbe és visszafelé farka behatolt tocsogo kis lukàba. A lány lábával atkarolta a férfit haza a fának feszült miközben az Öltönyös izmos kezével mozgatta. Nem bízta tovább elkezdett hangosan nyogni élvezte ahogy halad a beteljesules útján. Bár csapott volt és csak a melltartó és a magassarkú volt már rajta de élvezte ezt a kiszolgáltatott helyzetét. Vágya egyre fokozódott miközben sorra vissza vissza érkezett az Öltönyös kemény farkara miközben hátat és fenekét a fa kérge dorzsolte. Nem bírta tovább hangos orsitas kozepedte élte át élete legnagyobb orgazmust. Kezdődik és lábáról kiszállt az erő de az erős férfi kezek nem engedték el. És tovább mozgatták. Kis idő múlva érezte hogy Ura belé lövell és lassan leteszi a földre. És most induljunk haza. - szólt az öltönyös. A lány még fel akart öltözni de úgy kellett visszamenni  ahogy volt.  Az öltönyos létezett egy csíkot a ruhából és hátra kötötte a lány kezét vele. Megfogta hatrakotott kezét és úgy vezette az uton. Elsőre furcsa volt a lánynak de 1+2 lépés után büszke volt hogy ilyen engedelmes és alàzatos szolga válik belőle akire büszke lehet Ura. Kis idő után az autóhoz érték a lány fenekén jól kivehető tenyerlenyomatok voltak hátat a fa kérge pár helyen megsértette. De így legalább haza viszi az este minden nyomát testén is és ezt mindennel jobban élvezte.

Tűz és víz

A lány rájött, hogy szereti, sőt kívánja, a fájdalmat melytől érzéki teste nem tud szabadulni bárhogy is szeretné. Bár még csak most bontogatja szárnyait e világban, de tudta, hogy sok buja óra vár rá miközben megismeri legvadabb, legbensőbb vágyait. Miközben az este nem múlt el nyomtalan lelkében és testén egyaránt, valahogy mégis lassan elnyomta az álom. De ami ekkor történt arra ő sem gondolt volna. Mintha minden rejtett perverz vágya egy csapásra valósággá vált volna. És fantáziája létrehozta számára a tökéletes környezetet a tanuláshoz.

Valahol legbelül tudta, hogy amit most lát és tapasztal az nem a valóság, de mégsem akart felébredni, mert szinte minden érzékszerve azt sugallta, hogy ezt most meg kell tapasztalnia.

Bár látta magát egy percre, kívülről ahogy ki van kötözve, keze egy kalodában lába pedig a kaloda lábaihoz kötve, miközben hatalmas melleit egy erősre szőtt kötéllel kötötték meg akár egy hám. Reszketett és rémült volt, segítségért kiáltott. De hosszas próbálkozás után sem jött senki a segítségére. Mikor zokogásba tört ki, mert úgy érezte innen nincsen menekvés. Teljesen kiszolgáltatottnak érezte magát, de valahogy mégis élvezte, hogy most nem kell megfelelnie, vagy gondolkodnia csak sodródni az árral. Mikor egy pálca csattant a hátán. Nem tudta honnan jön az ütés csak felsikított. Egy határozott suhintás most a fenekén csattant majd újra és újra lesújtott. A lány zokogott, mert már nem tudott többet elviselni. Ekkor a hang csak ennyit mondott, - Tudom, hogy élvezed, ribanc ne játszd meg magad vagy kapsz még. A lány könnyek között csak az tudta mondani,- Nem játszom meg tényleg fáj. Még egy pálcacsapást érzett és egy határozott hangot hallott utána. Ki vagyok neked válaszolj? Az Uram! - válaszolta a lány, hisz ezt már megtanulta. Akkor így válaszolj nekem vagy nem emlékszel mit parancsoltak neked múltkor. A lánynak nem sok sejtése volt, mert éppen csak most csöppent bele az álomba. De csak annyit felelt, hogy - Igen Uram tudom. Jól van, akkor ma este jól fogod, magad érezni miközben eljátszom veled. – szólalt meg az idegen. Aki most kilépett a pislákoló gyertyaláng homályába.

 Mikor a lány meglátta a Férfit rájött, hogy az elméje gúnyt űz belőle, mert pont az a Férfi volt ott, aki a minap a munkahelyén belemarkolt húsos seggébe. Bár akkor egy pofont adott az idegennek, mert annyira váratlan volt számára, most mégis ő az, aki a megnyugvást jelenti és alázattal átadná neki egész testét. Így csak annyit tudott mondani, Tegyél velem bármit Uram, szolgálni akarlak. A lány megrettent, mert mintha ajkai önállóan mondták volna e szavakat. Erre a Férfi egy jégkockát vett elő melyet a lány hátán és combjain végigvezetett. Valamelyest érezte, hogy enyhülnek égő csíkjai testén miközben a Férfi csak ennyit mondott, Nem kell félned, vigyázok rád, de válaszolj az alábbi kérdésre.

Az égő poklot akarod, bejárni vagy inkább választanád a hatalmasságok kertjét?

A lány nem habozott, fura mód azonnal tudta melyiket fogja választani. Az égő poklot választom Uram - szólt a lány. A fájdalom ellenére átjárta a testét a nyugalom. Biztonságban éreztet magát a Férfi mellett. És rájött még valamire. Rájött miért izgatja ennyire ez a világ. Még magának is nehezen ismerte be, de izgatta a fizikai fájdalom. Az, hogy a Férfi domináns viselkedése levette a lábáról, csak egy dolog. Felüdülés volt, végre átadni valakinek az irányítást saját maga, a teste felett. A másik dolog, ami vonzóvá tette a lány számára ezt a világot, hogy úgy érezte az a sok lelki fájdalom, amit évek óta cipel, egy- egy ilyen alkalommal távozni tud, vagy ha nem is távozik, de legalább a fizikai fájdalomra való koncentrálás, a fizikai fájdalom megélése elnyomja a lelki fájdalmat. És a harmadik, nem utolsó sorban legfontosabb, úgy érezte, hogy egy tízes skálán lévő hetes erősségű fenekelésnél, a megmaradt külső nyomok által, az égető fájdalom által tovább érezheti a Férfit magán.  Bár idegenkedett sok mindentől, ebből a világból, most mégis úgy érezte, hogy szeretne minél több mindent átélni, megtapasztalni. És ekkor tudatosult a lányban, hogy elméje miért is vitte ebbe a világba.

Miután kimondta, hogy az égő poklot választja, hol félelemmel, hol vággyal teli érzések kerítették hatalmába. Mindennél jobban vágyta a Férfi érintését, minden formában. Átengedte magát az érzésnek, és kíváncsian várta, mit tesz vele a számára idegen Férfi. Ahogy a Férfi közeledett a lány szíve egyre hevesebben vert, alig várta, hogy a kezeit magán érezze. Miközben belenézett az erőt, de mégis biztonságot sugárzó arcába, érezte, hogy valami csorog a belső combján. Nem kellett a Férfinek hozzá érnie, hogy felizgassa. Uram, tégy velem, amit szeretnél - szólt a lány, a testem a Te kezedben, készen áll, hogy szolgáljon. Mit tegyek?

Látom tanulásra alkalmas vagy, valami biztos lesz belőled te kis haszontalan ribanc. - szólalt meg a Férfi határozottan. És míg szavai elhagyták száját keze elkezdte egy csigán keresztül egy lánccal a kalodát magasabbra emelni. A lánynak egyre csak magasabbra és magasabbra kellett nyújtóznia míg már lábujjhegyen állt. Így jó is lesz! - szólalt meg a Férfi mely hangján. Most meglátom mennyire vagy kitartó. Tartanod kell magad miközben a választott ajándékot megkapod tőlem. És ezzel a Férfi egy vaskos viaszgyertyát vett elő az ódon szekrényből, melynek ajtaja csak úgy csikorgott. A lány próbálta megnézni mi történhet most de fejét annyira már nem tudta elforgatni. A Férfi meggyújtotta a gyufát, az égő foszfor illatát a lány is felismerte, majd a kanóc felperzselődésére lett figyelmes. Szinte biztos volt benne hogy a Férfi nem a romantikus együttléthez gyújt gyertyát, de fogalma sem volt arról, hogy mi is akár a Férfi vele művelni. Csak arra tudott gondolni, hogy lábujjhegyen megtartsa testét mely percről percre egyre nehezebb és nehezebb volt.

Mit gondolsz, te kis haszontalan mit kezdek most veled? - kérdezte a Férfi a lánytól, bár választ nagyon nem várt, mert a nagy gyertyából a felolvadó viaszt lassan apró pontokba a lány gerince mentén elkezdte csepegtetni. A lány az első pár cseppet szó nélkül tűrte majd felszisszent. Csöndet! - szólalt meg a Férfi, te választottad ezt és ezzel egy nagyobb mennyiséget a lány kérek feneke közé locsolta. A viasz lassan megkötött miközben folyt a lány két feneke között egészen csöpp kis ánuszáig ami azonnal összerezzent mikor a forró nedű elérte. A lány hátsója izzott, de kopasz kis pinája percről percre nedvesebb lett. Mégis halk elhaló zokogás tört rá. A fájdalom több volt mint jóleső. A lábai nem akartak már tartani remegtek. De nem volt választása nem tudott menekülni. Ki volt szolgáltatva a Férfi minden vágyának melyeket legbelül mindennel jobban élvezett. És mikor azt gondolta nem lehet rosszabb hírtelen fenekén a viasz, mint lávafolyam folyt szakadatlan és elért egészen kopasz lucskos kis kéj lyukáig ahol a szüntelen nedvesség megszilárdította azt. Nem tudta, hogy ordítson vagy nyögjön a kéjtől. Az érzés a kettő keveréke volt. Vágyott is még rá, de szabadult is volna a helyzetből. Mire a Férfi csak annyit kérdezett milyen az, amikor szolga vagy?

A lány kezdte kapizsgálni a szolgaság lényegét. Még nagyon új volt ebben a világban. Sok minden félelemmel töltötte el, mégis sok mindenre nyitottnak érezte magát. Úgy érezte a történtek hatására folyamatosan szélesedik kifele a komfort zónája. Gyakorlatilag bármit megtett volna, ezért azt felelte: Amikor szolga vagyok, alárendelem magam neked, hagyom, hogy irányíts, teljesítem minden mocskos kívánságod, azt csinálsz velem, amit csak akarsz. Az Férfi közelebb lépett a kalodához, és végig simította a kezét a lány elérhető testrészein, majd egy pillanat múlva már csattant is a keze a lány fenekének egyik partján, majd a másikon. A lány felnyögött, érezte, hogy sajog egyenesen ég a hátsója, de jóleső érzés volt ez számára. Miközben nem tudták lábai tovább tartani és kezénél fogva lógott a kalodában, ahol az ütések hatására kissé előre hátra hintázott teste. Alig várta, hogy a Férfi kiszabadítsa őt a kalodából és hozzá érhessen, beteljesülhessen a vágy. Mindennél jobban kívánta, hogy magában érezhessen a Férfi, forró, kemény, lüktető farkát. A Férfi átkarolta a lány remegő testét, óvatosan kiszabadította a kalodából és egy szintén öreg dohos fa asztalra ültette őt. Végig csókolta a testét, majd mikor a fejéhez ért a nyakára tette a kezét, picit megszorította és szenvedélyesen megcsókolta a lányt. A lány legszívesebben leteperte volna az asztalra a Férfit, de tudta jól nem teheti meg. Így megkérdezte tőle: hozzád érhetek már Uram? 

A lány már olyannyira belefeledkezett a fájdalom és gyönyör átélésébe, hogy el is felejtette, hogy álmodik, számára ez inkább már a valóság volt, amire régóta vágyott és most megélhetett. Legszívesebben nem is ébredt volna fel belőle. De hírtelen mégis kegyetlenül visszarántotta a valóságba a megszólaló ébresztőjének a hangja. Gyorsan kinyomta, hátha még vissza tud aludni. Akárhogy is próbálkozott már nem sikerült visszatérnie a számára olyan kedves világba, bár két dolgot mégis magával hozott. Az első melyben biztos volt, hogy az álmot a valóságban is meg akarja élni azzal a személlyel akiben, megbízik, akit szolgálni szeretne, aki számára nem más volt, mint az Öltönyös. A másik, melyhez nem férhetett kétség, hogy az álomban a Férfi nem hazudott, tényleg élvezte a lány az álom minden percét, hisz nem csak álmában, de a valóságban is érezte ennek jeleit, mikor megérintette lucskos kopasz kis pináját, mely úszott a nedvességben. Számára ez ismeretlen volt ezen a szinten, így alig várta már azt, hogy az Öltönyössel lehessen, és álma valósággá formálódhasson.

Első lépések

Első lépések

Miközben a lány fehér szatén hálóruhája lágyan simult selymes testére, egy hangot hallott a háttérből melyre egyre hevesebben kezdett verni a szíve. Tudta, hogy most végre megkaphatja azt, amire igazán vágyik és selymes érzés helyett a kemény és határozott nyakörv kerülhet rá, melyre oly régen vágyott már, melyben önmaga lehet és felfedezi igazi vad állatias önmagát és lassan testét és lelkét alárendelte magát a Mesterének. Az Öltönyös a füstös félhomályból belépve már azelőtt tudta, hogy az este hogyan fog folytatódni mielőtt a lány nyakára helyezte volna fel a nyakörvet A lány alig várta, hogy az Öltönyös megérintse, hogy teste újra és újra beleremeghessen az érintésébe. Tudta jól, hogy nem érhet, hozza, hisz a szabályokat már előre megkapta, de ettől csak fokozódott benne a vagy. Újra es újra emlékeztette magát, hogy nem érhet az Öltönyöshöz, bar az ösztönei mást súgtak. Az öltönyös az erős kezeivel átkarolta a lány nyakat, aki levegő után kapkodott, miközben erezte a másik kéz útra kelt a testén. Minden érintésbe beleremegett, az egyik kéz lágyságot adott a másik pedig erőt es irányítást sugallt a lány teljes lénye fölött.
        Egy pillanatra elvitte a hév es megérintette az Öltönyöst, de mar késő volt, mire rájött. Jött a büntetés, bár titkon várta. Rossz és engedetlen kislány volt, ez következménnyel jár, és már csattant is az első ütés a fenekén. Aztán követtek a többiek. A lány teste beleremegett az erősödő ütésektől, de egyszer csak hírtelen véget ért, bár amit ezután érzett azt ő sem tudta megmagyarázni. Mert semmi másra nem vágyott, csak, hogy magában érezze ezt az ősi erőt, melyet az Öltönyös sugároz, hogy lüktető ágyéka megnyugvásra leljen.
       Miközben vadul egymásba forrt testük egyszer csak a nyakörv szorítása erősebb lett már nem annyira kényelmes. Hirtelen megijedt a lány, de a kezdeti sokk után hatalmas nyögés követte. Élvezte, hogy feszegeti határait miközben teste élvezi az eltelt idő minden percét. De most valami más történik, mint amire számított az Öltönyös kiveszi belőle a kemény farkát mely eddig a tocsogó pináját ostromolta és valami újat mutat neki. Lehet fájni fog vagy rossz lesz? - fut a lány fejében át a kérdés hirtelen. De csak addig, míg az Öltönyös vissza nem húzza a válóságba.
Az öltönyös megfogja a hajánál fogva és térdelésre kényszeríti! Miközben a lány kihúzott derékkal vállára és arcàba omlò hajàt ziháló lélegzete mozgatja csak elkalandozik gondolata egy pillanatra és nem figyel! Egy kérdés hall az Öltönyöstől melyre tudja válaszolnia, kell. Miért nem figyelsz ràm te kis haszontalan kúrva, merre jàrnak a gondolataid, tàn nem élvezed? Vagy vedd le a nyakörvet és vége akkor a mai szolgálatnak vagy jön a büntetés. Válassz mész vagy maradsz de akkor vállalod, hogy 4 pofon landol az arcodon, hátha így megtanulod, hogy mindig figyelned kell. Vàlassz gyorsan, vagy én választok! –szólalt meg az Öltönyös mély határozott hangján. A büntetést választom szólt a lány. Bár még mindig egy kicsit másra gondolt, mert érezte az Öltönyös farkának izét a szájában, kezeinek nyomát a fenekén és valahogy ezek a hatások és érzések egy egészen más világ kapuit kezdik kinyitni számára.
       Egyszerre remegett a lány teste a félelemtől és az izgalomtól. Vegyes érzések jártak át ahogy hátrakulcsolta kezeit és várta ahogy az erős kéz az arcára mérje a 4 csapást. Nagyon meglepődött mikor először az Öltönyös bekötötte szemeit és teljesen sötét lett számára minden. És egy jól ismert hang szólalt meg. Ugye tudod, miért kapod most ezt a 4 pofont?- szólt az Öltönyös. Igen felelte a lány elcsukló hangon. Jobban kell figyeljek a Mesteremre! Igen, de tégy is így a jövőben! -hallatszott a mely hang közelebbről. És vele karöltve megérkezett az első pofon is a lány összerezzent. Égett a pofon helye, de még 3 követte 2-2 mind a két oldalra. De tűrte hisz tudta mondhatna most nemet, de akkor az Öltönyös úgy, ahogy van, otthagyja és elmegy. A lány arca és lelke izzott mind a kettő mástól, de mégis úgy érezte, hogy ezt semmiért nem cserélné el. Az Öltönyös lágyan végig simította kezét a lány arcán majd levette a kötést a szeméről. A lány csak annyit mondott- Tanultam a hibaimból Uram! 

Miközben kimondta az öltönyös keze a füle mögött a nyakához csúszott körözve a körmeivel mikor lassan a melleihez ért e mozdulataival, akkora lány összerezzent és felnyögött. Az öltönyös jól tudta mi lehet a lány combjai között a kéjtől minden csurom nedves lett. De nem akart ezzel foglalkozni, mert még nem érdemelte meg a lány, hogy élvezzen éppen ezért egy kérdést szegezett neki. Vàlassz gyorsan szeretnél a kis pinàdban egy faszt érezni vagy a hosszabb fájdalmasabb és nagyobb kéjt okozó ösvényt választod, a döntés a tiéd, de tudd ha kimondom onnan már nincsen visszaút akàrmi is jöjjön. A lány bár elméje alapján az elsőt választotta volna, mégis a hosszabb a számára új utat választotta és csak ennyit mondott, Tegyél velem amit csak akarsz Uram!