Az autós kaland

A lány minden nap merengett azon hogy érzelmei milyen eddig számára ismeretlen videkre vezetik. Élvezte ezt a szabadságot amit ez az új lét jelent neki, de tudta hogy az út elején jár csak. Bár minden nap nem látja az Öltonyost de lelkében mindig jelen van. Így volt ez ezen a reggel is amikor a lány munkába indult. Az esős kissé ködös reggel inkább maradására késztette volna de tudta ez is az élete része így elindult. Pár lépés után már az az óriás esernyő sem segített melyet oly nagyon szeret. Vaskos fa nyele és robosztus felépítése miatt kedvelte meg a lány de az eső most oldalról fújt így szinte teljesen elázott míg beért a könyvtárba ahol dolgozott. Kissé átázottan és elgyötörten ért be. Gyorsan átöltözött a benti ruhájában mely leginkább egy fehér apáca ruhára hasonlított és beült a pultnál várta a kölcsönzoket. Telt múlt az idő a lány szorgalmasan dolgozott vagy olvasgatott mikor egy férfi állt meg a pultnál. A szamuráj-okrol olvasnék, tudná benne segíteni? - kérdezte határozottan. A lánynak ismerős volt a hang, fejét felemelte és csak annyit válaszolt, hogy Természetesen máris keresem. És mikor megmondta hogy a 23. Sor közepén kell keresi a könyveket ekkor nézett csak a férfire.  Tekintetünk egymásra hangolodott. A lány felismerte az Öltonyost bár most civilben volt. És ez viszont is megtörtént.A lány meglepődöttségében nem is tudott megszólalni. Ekkor az Öltönyös illedelmesen megköszönte a segítséget és távozott. Elment megkeresni a könyvet a 23. sorba. A Lány alig tudta leplezni izgatottságát. Vigyorgott, a teste majd szét robbant. A szemét se tudta levenni az Öltönyösről, végig követte, amíg látta. Azon gondolkodott, utána megy valami ürüggyel. Ekkor odajött a pulthoz egy idősebb nő segítségért, és kizökkentette a Lányt a gondolatmenetből. Miután a Lány segített neki, visszacsöppent a gondolat menetbe. Szinte megszállottnak érezte magát az Öltönyössel kapcsolatban. Ugyanazon időben jöttem a mocskosabbnál mocskosabb gondolatok, mint a mindent elsöprő érzelmek. A Lány már szinte félt magától, olyan erősek voltak ezek az érzelmek. Bezárta a kis pultját, és elindult a 23-as sor felé. Szíve a torkában dobogott. Mikor meglátta az Öltönyöst, ahogy a könyvet keresi érezte, hogy érkezik a napi adag a legfinomabb, legveszélyesebb drogjából. Hát Te, hogy kerülsz ide? Kérdezte a Lány mosolyogva, miközben szemével majd felfalta az Öltönyöst. Látni akartalak, szólt az Öltönyös mély hangján. A Lányt szinte beszippantotta a pillanat, azt vette észre, hogy teste már az Öltönyös köré tekeredett, aki szenvedélyesen megcsókolta, miközben szorosan átölelte. Mint az áramütés olyan volt. A Lány lába elgyengült, az Öltönyös tartotta meg. Ahogy a sok régi könyv között álltak, bódító volt az a sok illat, a régi könyv illata keveredett az Öltönyös bőrének és parfümjének illatával. Mikor végzel? Kérdezte az Öltönyös. Még két óra, felelt a Lány. Akkor készülj úgy, hogy jövök érted, és elviszlek egy izgalmas helyre, és elment. A Lány nem bírt magával. A percek olyan lassan teltek, mintha órák, napok lettek volna. Aztán egyszer csak eljött a várva várt pillanat. A Lány gyorsan kicsípte magát, átöltözött, egy kis smink igazítás, parfüm, amit olyan nagyon szeretett az Öltönyös és már sétált is az autó felé. Hova viszel? Kérdezte izgatottan. Meglepetés, válaszolta az Öltönyös. A Lány már nem bírt huncut kis énjével, és elkezdte simogatni az Öltönyöst vezetés közben. Megmagyarázhatatlanul erős vágyat érzett, jól kellett lakatni az ujjait. Ahogy beletúrt a férfias mellkasában érezte, hogy benedvesedett alul. Már semmi ne érdekelte, csak hogy az Öltönyös benne legyen tövig. Ekkor az Öltönyös elvette a kezét a mellkasáról - Még nem! - szólt. Majd ha megengedtem. A Lány csalódott volt, de tudta ,valami sokkal jobb vár rá, és mivel teljesíteni akarta minden kívánságát az Ő drága Öltönyösének, és erőt vett magán. A kezét leállította, de a gondolatai pörögtek tovább. Hova viszel kérdezte újra.

Az én birodalmamba viszlek, ahol a fájdalom születik és átalakul valami egészen mással, ahol az ember kiszolgáltatott és olyan arcát is megmutatja amit addig még senkinek, ahol a parancsot elfogadni nem nehéz inkább egy nagyszerű lehetőség egy jobb életre. De míg oda érünk beszélgessünk - szólt az Öltönyös. A közel harminc perces út csak úgy elszaladt. A legkülönfélébb dolgokról beszeltek. Szerették azt hogy nem csak a testük talál egymásra hanem elméjük is egybeforrt.

Egyre jobban tudta a lány hogy mit akar az Öltönyös és fordítva is.

Az autó lassítani kezdett majd egy parkolóház tetején állt meg. Az Öltönyös kikapcsolta övet kiszállt és ajtót nyitott a lánynak is. Kisegítette majd a szemébe nézett és határozottan annyit mondott csak, hogy Térdelje és szopj le most! A lány tétovázott ,és csak annyit mondott, hogy - De itt..... Ekkor csattant a pofon. Mondtam valamit neked - szólt az Öltonyos - majd lehúzta sliccet és elővette farkát. Közben a lány is már előtte térdelt.

Forró ajkai rasimultak az Öltönyös ferfiassagara. És egyre jobban belefeledkezett. Mikor a parkolóba egy autó fordult. A lány megijedt hogy meglátogatják de csak ennyi instrukciot kapott - Fojtasd szopd a farkam!

Az autó pont mellettük haladt el......

A lány szinte megfeledkezett a külvilágról, bár eleinte kétségtelenül zavarta, nem is az elhaladó autó, mert azt az embert nagy valószínűséggel soha többet nem látja, inkább a lehetőség, hogy be van kamerázva a hely és felvétel készülhet. Jobb szerette ezt a részét otthon készíteni. Miközben szopta az Öltönyös farkát, azon gondolkodott mennyire szereti csinálni, hogy legalább akkora élvezetet nyújt számára is mint az Öltönyösnek. Minden alkalommal felizgatja a csodaszép farka, az illat ami áradt belőle, szó szerint kívánta, hogy a szájában legyen újra és újra. A másik momentum, ami függőséget okozott számára az Öltönyös reakciója. Imádta nézni, a néha zavarban levő, néha pedig a kéjtől kiabáló arcát. A lány szája alig akarta elengedni az Öltönyös farkát, dús szája játszott vele. Egyre keményebb és keményebb lett, hatalmasra duzzadt. A lány mindennél jobban vágyott rá, hogy magában érezhesse, de az Öltönyös így szólt: nem, nem itt, és eltolta magától a lányt. Van még egy kis dolgunk. Beültette az autóba és tovább hajtott. Néhány perccel később megálltak egy mosodánál. És most kimossuk a ruháinkat szólt az Öltönyös, majd kivette a csomagtartóból mindkettőjük ruháit. Beléptek az ajtón, minden tekintet rájuk szegeződött. Mintha skarlát betű lett volna a mellkasukra égetve. Rögtön a legtávolabb eső szekcióhoz siettek, ahol hellyel közzel takarásba voltak. A lány körül nézett, nem látott kamerákat sehol. Megnyugodott. Bepakolták a ruhákat és elindították a mosást. Régi típusú amerikai mosógép volt, olyan retro féle, hatalmas méretű, jó sok ruhát elnyelt, nagy felületekkel. Miközben vártak simogatták egymást hol gyengédebben, hol vadabbul. Szépen lassan szállingóztak hazafele az emberek és azon kapták magukat, hogy már csak Ők vannak bent., közeledett a zárás. Mikor az utolsó ember is elhagyta a mosoda területét, az Öltönyös felkapta a lányt, szerelmesen megforgatta, és feldobta Őt a mosógép tetejére. Erős kezével szétfeszítette a lábát, félrehúzta a tangáját, és elkezdte simogatni azzal a csodaszép kezével a lány pinácskáját. A lányt azonnal elöntötte a forróság, lüktetni kezdett szűk kis kéj luka. Az Öltönyös hirtelen bedugta az ujját, és szájjal is kényeztette a lány csiklóját.  Ő irányított. A lány azt sem tudta már hol van. Ettől az Öltönyös is felizgult, kőkeményre dagadt a pihe puha farka. A lány szinte könyörgött a szemével, hogy dugja meg. Immáron az Öltönyös sem habozott, a rázkódó mosógép tetején magáévá tette a lányt. Ahogy testük összeforrt. mozgásukat segítette a mosógép, hatalmas orgazmust éltek át Mindketten. Mire végeztek a mosógép is kimosott és távoztak. Haza felé a kocsiban a lány végig azon gondolkodott, hogy végérvényesen és visszafordíthatatlanul bele szeretett az Öltönyösbe.